Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
Ellenőrizhetetlen befolyása lesz a létrejövő új igazgatási hivatal vezetőjének, ha elfogadja a tervezetet a parlament - mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke a Magyar Narancsnak adott interjújában.
Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.
Csődöt mondott a bíróságok önkormányzatiságát megteremtő 1997-es igazságszolgáltatási reform, ezért az igazságügyi minisztérium egy teljesen új, erőteljesen központosított rendszert javasol – indokolja a szaktárca a ma nyilvánosságra hozott törvénytervezetét. A javaslat szinte minden lényeges jogkört elvon a legfőbb bírótól, megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és helyébe egy központi hivatalt hoz létre, amely januártól az összes kinevezési, szervezési, irányítási jogkört átveszi.
Az MSZP szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésével megszűnik a bírói önigazgatás fóruma, ezzel a kormány újabb lépést kíván tenni a demokratikus intézményrendszer felszámolása felé.
Csütörtökön lép hatályba a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló, tavaly decemberben elfogadott törvénynek az a rendelkezése, amely kötelező képzést ír elő a bíráknak.
Összesen 45 rendkívüli és egyéb esemény történt a bíróságokon, mindemellett csökkent a bírósági épületek előtti fenyegető jellegű demonstrációk száma, és kevesebbszer rongálták meg szándékosan az épületeket - derül ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) múlt évi beszámolójából, amelyet a héten nyújtott be a testület a parlamentnek.
Visszautasítja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), hogy a kritika szabadságán túl, pusztán a bírói döntéssel való egyet nem értése miatt bárki is megkérdőjelezze a magyarországi bírák és bíróságok függetlenségét vagy törvényes működésüket.
A főbíró óvott az aktuálpolitikai célú módosításoktól ünnepi beszédében, és szóvá tette, hogy nincs konzultáció, összhang a bíróságokat illetően. A Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke az eseményen díjakat adott át kiemelkedő teljesítményt nyújtó bíráknak és bírósági dolgozóknak.
"Nincs mit kommentálni, ugyanis a bírósági szervezet hivatalosan semmilyen koncepciót nem kapott. A sajtóban megjelentekre pedig nem alapozhat véleményt" - mondta Szűcs Péter, az LB és az OIT szóvivője annak kapcsán, hogy Áder János fideszes európai parlamenti képviselő pártja szombati elnökségi ülése után beszélt a bíróságokra vonatkozó koncepcióról.
Pótlólagos állami segítségre van szükség az új bírósági eljárásokról szóló törvény végrehajtásához - olvasható az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) keddi üléséről készített összefoglalóban.
Még nem született kormányzati döntés arról, lesz-e a jövőben bírósági önigazgatási testület - közölte a közigazgatási és igazságügyi miniszter keddi, országgyűlési bizottsági meghallgatásán.